Elcsukló hangon
Elcsukló hangon
kutatom arcodon,
vajon,hová lettél,
fölemészt-e még
békétlen tüzed,
szórja-e porrá
zúzott álmaimat
nélküled.
mint tetszelegnek
kezeim.
holt-szín partjaidat,
elfogyott az útravalóm;
de nem hagylak veszni,
s nélküled léttelenül,
a hátamon
|
|