Abszolút/ab/szurdok
...felemás felek felezve feleselnek,
nehéz cseppek alomba roskadva
agyamba véreznek,
ragacsromok fenik fogukat
félelmekbe ölt lemezeimre,
s emelkednek,
mélyről szólnak aránytalan
magasomba,
ha nem tennének semmit,
pontatlan mellé vennének,
eredetlen csendjük rögvest
agyonnyomna,
s eladnának sótlan kelmének,
wedding dress,mire vágynak
szemeim,látnám virágán
születendő reményeim,de
ferde,mert elmélet,s nem
torzít koromba gondtalan
kékséget,
oltalmat serkentő görbék
létszigetnek látszó énséget
regélnek,hamis falaikkal
végtelen szurdok éled,s
ellenkező irányba mutat
visszafelé,spontán védelmet
ígér a végnek,
mintha magához térne,
hasztalan képlet,felezhetetlen
felezők összegző elemei
le-fel csennek fogalmakhoz
illő,kétségek közt termő
nézeteknek pazar helyet,
abszolút a képzet,
s ha visszanézem,nem
kell hozzá hajtűkanyar,
elhiszem,önmagába fordult
létmagok sírnak igaztalan
vágyakat,leplezvén a folyton
kész,vigasztalan álmokat,
abszolút a végzet,
abszurdan abszolút,mivel
nem végzett,a felezők - még
mindig - felejthetetlen
feleselnek,mert ilyen az élet...
|