Értelmetlen?
A létnek mindegy,ki vagy,
neked nem,
a létnek mindegy,vagy-e,
neked nem,
a lét nem figyel rád,
te mindenre,
míg a lét nem mozdul,
te kört rajzolsz beléje,
s onnan nem ereszted,
mert te vagy az ász,
kifogtad értelemmel,
s glóriát kérsz a fejedre.
De tesznek rád – jól termő
észérvekkel;
elmeháborút vívsz,
s nem veszed észre,
hogy nemcsak levegőt szívsz,
sűrű ködben hasal hályogszemed,
csak az értelmes választ keresed;
nem lát elméd,
mert nem látni akar:
venni,harácsolni,
téged felemészteni,
hogy bősége
táplálja önmagát kívánva;
persze,hogy nem tudja,
nincs engedélye,sem értelme,
hogy önmagát tudja;
nem magától az,mi önmaga,
nem magától lesz más,
míg tagadja,
nem magán múlik,
hogy mássá váljék tudata,
s nem ő tehet arról,
hogy más lett ön-uralma;
lét nélkül nincs életed,
sem halálod,nem fogan
az örökséged,sem az anyag,
mi behálózza léted;
te,saját magad vagy a lét,s
annak önlevése,te viseled azt,
mit sosem veszel le,vagy észre?
ő lesz a képlet,melyben léted kép lett,
s létrejön a szó;
igétlen,idétlenséged - képtelen
tudatod - közepette,
ha magadba száll az értelem,
s jó érzékkel önmagadat
éled,a létet éled;
halálod is ő lesz,
mert hol lét van,
lesz majd 'Isten véled!'.
|